Henteskéssel vágták le tálib fegyveresek egy tolvajlással vádolt férfi kezét Pakisztán északnyugati részén.
A Big Brother című valóságshow gyökeresen megváltoztatta a
televíziózásról kialakult képet világszerte. Igaz, nem ez a műsor volt
az első reality, de ez volt az, ami bevitte a köztudatba a kiszavazást,
és széles körben elfogadottá tette a kukkolást. Az első adás 1999
szeptember végén indul a holland Veronica Tv-n.
Amikor Jon de Mol, az Endemol nevű televíziós produkciókat gyártó holland cég egyik producere és későbbi tulajdonosa 1997 szeptemberében elővezette azt az ötletét, hogy mi lenne, ha tizenöt gondosan válogatott átlagembert bezárnának egy luxusvillába, majd minden percüket figyelnék kamerákkal, nem biztos, hogy bárki is gondolta volna, hogy 2009-re a Big Brother (a műsor munkacíme a kevésbé vészjósló Aranybörtön lett volna), azaz a Nagy Testvér hetven országban fut be karriert, és teljesen felborítja a legnagyobb tévés piacnak számító USA műsorszolgáltatási gyakorlatát is. De Mol nem találta fel a spanyolviaszt, csak jól érzett rá arra, hogy a szárnyait bontogató valóságshow-műfajnak szüksége van egy igazi nagy durranásra, ami az eddig már ismert elemeket egyesíti, és kínál valami olyat, amit az elődök nem tudtak: a folyamatos kukkolás élményét. A valóságshow-k eredetét egyes források 1948-ra teszik, amikor az USA-ban megszületett az első kandikamerás műsor. Átlagembereket szívattak meg és vették fel a reakcióikat, majd ezt mutatták be a Candid Camera című műsorban. Más értelmezések szerint a modern reality-televíziózás atyja az 1973-ban készült An American Family című műsor volt, amiben egy héttagú család életét követték a kamerák. |